2008. augusztus 4., hétfő

Swarovski

Daniel Swarovski 1862-ben Csehországban született azon a vidéken, amely az Osztrák–magyar Monarchia részeként az egyik legfontosabb központja volt az üveg- és kristálygyártásnak. A kristályban lévő fény játéka már kiskorában felkeltette figyelmét, és később ez meg is határozta egész életét. Fiatal fiúként Daniel gyakran nézte apja kristálycsiszolással foglalkozó műhelyében a munkafolyamatot, a későbbiekben pedig itt és több más csiszolóműhelyben tanonckodott. Amikor 21 évesen meglátogatta az első elektronikai kiállítást Bécsben, megszületett benne az elhatározás, forradalmasítja a szakterületét. Siemens és Edison új technikái inspirálták őt, hogy kifejlesszen egy kristályvágó gépet, amely tökéletesre munkálja meg az anyagot. Álma végül 19 évvel később, 1892-ben vált valóra, amikor sikerült is szabadalmaztatni az eljárást. Az új technológia ráadásul az eddigi manuális munkánál sokkal gyorsabb és pontosabb volt. Új korszak vette kezdetét a kristályok világában.Daniel Swarovski, sógorával Franz Weisszel, és Armand Kosmann-nal közösen 1895-ben hozta létre a mai vállalat elődjét. A társaság méltó módon ünnepelte a százéves évfordulót. Tíz évvel ezelőtt a szépségnek állítottak tiszteletet Swarovski Crystal Worlds felépítésével, amely kiállítási központként, hangverseny- és fesztiválteremként egyaránt egyedülálló a maga nemében.Bár a kristály örök, a fejlesztések nem álltak le, a Swarovski nevéhez olyan újítások fűződnek, mint a Crystal Fabric, amely a szövetet és a kristályt olvasztja össze vagy akár az átlátszó hotfix fólia, amelynek felszínét apró, tökéletesre vágott kerek kristályok borítják, mégis könnyen felhasználható. Tetszés szerint vasalható, varrható, vagy éppen ragasztható más anyagokra, selyemre, farmerre, bőrre, de még akár szintetikus szövetekre is. Aki szeretne jobban elmélyülni a kristályok világában, annak ajánlható a Swarovski virtuális múzeuma. A www.thecrystalweb.org internetes portál nem csak múzeum, játszótér és az információk gyűjteményének széles tárháza.


(Forrás: Madarász János)

Nincsenek megjegyzések: